"NOVEMBERBEN MÁRTON NAPJÁN, LIBA GÁGOG, ÉG A KÁLYHÁN. AKI LIBÁT NEM ESZIK, EGÉSZ ÉVBEN ÉHEZIK."

Mi is az a Márton-nap? Kit is ünnepelünk november 11-én?

Tehetnék fel sokan a kérdést, mert ezt a megemlékező napot eddig kevesen tartották, ünnepelték. Az utóbbi években már egyre több helyen szerveznek ezen a napon "libadalmat".

A Micimackó csoportban ezért az egész hetet Márton püspökre emlékezve töltöttük. Heti tevékenységeket ezekkel kapcsolatosan ajánlottunk fel a kiscsoportosoknak.

Így játékos formában, mese által megismerkedtek Márton püspök életével, jótéteményeivel, szerénységével, libákkal való kapcsolatával. Beszélgetések alkalmával kiderült, hogy sok kisgyermek megértette az ok-okozati összefüggését a történetnek.

Sok libás dalt énekelgettünk, mondókáztunk különböző mozdulatsorokkal párosítva a gyermekek örömére. A hét második felében már önállóan is  kezdeményeztek dalos játékokat.

Libás játék keretében számolgattuk a libákat, megbeszéltük testüket, étküket, "megetettük" őket kukoricával.

A gyermekek libát színezhettek, mozaik lapokkal libát ragaszthattak őszi levélesőben peckesen sétálva. Vonalvezetést gyakorolva, türelmüket fejlesztve használhatták az előre megrajzolt különböző formájú utakat, melyeknél az volt a feladatuk, hogy kukoricával rakják ki a megrajzolt, kacskaringós útvonalat.

A közösen tanult vers is nagyon tetszett a gyermekeknek.  A kislibával együtt-érzően szívesen mondogatták.

Verseghy Erzsébet: Libanátha

Lúdanyónak könnye pereg,
kislibája nagyon beteg.
Megfázott a csupasz lába,
mezítláb ment óvodába.

Jó mamája borogatja,
forró teával itatja,
meg is gyógyul harmadnapra,
holnapután vasárnapra.

Hétfőn reggel korán költik,
tó vizében megfürösztik,
csizmát húznak lúdtalpára,
úgy küldik az óvodába.

Délelőtt folyamán,az óvoda udvarán a Méhecske és a szivárvány csoport aparaja nagyjával együtt válogathattak a libákkal kapcsolatos játékos feladatokból.

Mielőtt elkezdődött volna a mókás része kinti játéknak, minden csoport elmondta a tanult versét. Együtt táncolt, énekelt minden gyerkőc az udvaron. A bölcsisek voltak a legbelül. Őket körülfogva, a kiscsoportosok alkottak körülöttük egy újabb kört, a nagycsoportosok és a középső csoportosok pedig legkívül körül ölelték az intézménybe járó apró népet"

Volt célbadobás csutával vékába, morzsolás, kukorica szállítás kanálon különböző tárgyak kerülgetésével, ügyességi futójáték. A karikával rádobó ügyességi feladathoz az óvoda udvarát díszítő, fából készült, hordóra szerkesztett, libát ábrázoló dekorációs funkciót is betöltő libakompozíciót használták a gyermekek..

A szülőket 16 órára hívtuk, vártuk. Együtt, az otthon készített mécsessel sétáltunk a vasútállomás melletti parkba. Ahol közösen énekeltünk, táncoltunk a szülőkkel. A libák éhezését elkerülendően a gyermekek kukoricát szórtak szét a fűben. A szülői szervezet tagjai cukorkákkal kedveskedtek a gyermekeknek.

Vissza az óvodába már sötétben indultunk, így a lámpások fénye segítette az úton haladást a Tűzoltó utcában.

Mozgalmas, tartalmas napot, hetet zártunk.